[ Pobierz całość w formacie PDF ]
.– Mi az ördögöt csináltok? – mondta a Fiú.– Ünnepelünk – mondta Cubitt.– Te katolikus vagy, nem? Az eljegyzést; vagy nem így hívják a katolikusok?A Fiú nézte őket: a kicsit részeg Cubittot, a töprengő Dallowt, a néhány szikár, szinte ismeretlen arcot, a nagy játszma peremén csellengő élősdieket, akik mosolyogtak, amikor mosolygott, bosszankodtak, amikor bosszankodott.De most akkor mosolyogtak, amikor Cubitt mosolygott, és a Fiú hirtelen átlátta, mekkorát esett a tekintélye azóta, hogy azon a délutánon a mólón elrendezte az alibiket, parancsokat osztogatott, megtette, amit ezeknek nem volt merszük megtenni.Billy felesége, Judy dugta be a fejét az ajtón.Pongyolát viselt, Tizian-vörös haja barna volt a tövénél.– Sok szerencsét, Pinkie – mondta, és megrebbentek festett pillái.Éppen kimosta a melltartóját: a kis rózsaszín selyem ruhadarabból csöpögött a víz a linóleumra.Senki sem kínálta meg itallal.– Állandóan csak ez a munka, megállás nélkül – zsörtölődött, amint ment tovább a folyosón a szárítóhelyiség felé.Sokat esett a tekintélye.pedig még egyetlen hibás lépést sem tett: ha nem ment volna el a Snow-ba és nem beszél a lánnyal, már mindannyian a vádlottak padján ülnének.Ha nem ölte volna meg Spicert.Egyetlen hibás lépés sem volt, de minden lépést olyan kényszer diktált, amivel nem is volt teljesen tisztában: egy kérdezősködő nő, telefonüzenetek, melyek megriasztották Spicert.Azt gondolta: ha majd elvettem a lányt, akkor majd vége lesz ennek? Mibe hajszolhat ez még bele engem? És szája megvonaglott, amikor eszébe jutott: mi rosszabb jöhet még?.– Mikor lesz a nagy nap? – kérdezte Cubitt, és mindenki engedelmesen mosolygott, kivéve Dallow-t.A Fiú agya ismét dolgozni kezdett.Lassan odament a mosdóhoz.Azt mondta: – Nem adtok nekem is egy poharat? Én nem ünnepelhetek?Látta, hogy Dallow megdöbben, Cubitt elbizonytalanodik, az élősdiek hirtelen azt sem tudják, kit is kövessenek, és a Fiú rájuk vigyorgott, ő volt az egyetlen, akinek volt esze.– Nahát, Pinkie.– mondta Cubitt.– Nem vagyok ivós, és nem vagyok nősülős fajta – mondta a Fiú.– Legalábbis ti így gondoljátok.De ha az egyikhez megjött a kedvem, akkor miért ne kedveljem meg a másikat is? Adjatok egy poharat.– Megkedvelted – mondta Cubitt, és idegesen vigyorgott –, még hogy megkedvelted.– Miért, nem néztétek meg a lányt? – kérdezte a Fiú.– Hát, Dallow meg én csak egy pillanatra láttuk.A lépcsőn.De túl sötét volt.– Pedig aranyos – mondta a Fiú –, jobb sorsra érdemes.És intelligens.Ne értsetek félre.Persze hogy nem akartam elvenni feleségül, de ahogy elnézem.– Valaki a kezébe nyomott egy poharat; nagyot húzott belőle; undorította a keserű szénsavas folyadék – szóval ezért vannak annyira oda –, megfeszítette az arcizmait, hogy elrejtse undorát.– De ahogy elnézem – mondta –, még örülök is a dolognak – és visszafojtott iszonyodással meredt a pohár alján lötyögő halvány folyadékra, mielőtt felhajtotta volna.Dallow némán figyelt, és a Fiú nagyobb dühöt érzett a barátja, mint az ellensége iránt: ugyanúgy, mint Spicer, Dallow is túl sokat tudott; de amit ő tudott, az sokkal szörnyűbb volt, mint amit Spicer tudott.Spicer tudása csak a vádlottak padjára juttathatta az embert, de Dallow olyasmit tudott róla, amit csak a tükör és a lepedő tudott: a titkolt félelmet és megaláztatást.Visszafojtott dühvel így szólt: – Mi bajod, Dallow?Az ostoba, torz arc reménytelen értetlenséget tükrözött.– Talán féltékeny vagy? – A Fiú hencegni kezdett: – Ha meglátod, majd rájössz, hogy minden okod megvan a féltékenységre, ő nem olyan, mint a ti festett hajú nőcskéitek.Ő egy finom nő.A ti érdeketekben veszem el, de a saját érdekemben dugom ágyba.– Ellenségesen fordult Dallowhoz: – És te mit akarsz mondani?– Hát – mondta Dallow –, ugye ő az, akivel a mólón találkoztál? Akkor valahogy nem látszott olyan jó nőnek.– Te – mondta a Fiú –, nem tudsz te semmit.Tudatlan vagy.Semmi érzéked az előkelőséghez.fel sem ismered.– Egy hercegnő – mondta Cubitt és röhögött.Feneketlen felháborodás rántotta görcsbe a Fiú agyát és ujjait.Majdnem olyan volt, mintha megsértettek volna valakit, akit szeret.– Vigyázz a szádra, Cubitt – mondta.– Ne törődj vele – mondta Dallow.– Nem tudtuk, hogy beleestél a kis.– Van itt néhány ajándék a számodra, Pinkie – mondta Cubitt [ Pobierz całość w formacie PDF ]